A hegesztés az alkatrészek egyesítésére vagy olvasztására utal hő és/vagy összenyomás segítségével, hogy a darabok folytonosságot képezzenek.A hegesztés hőforrása általában egy ívláng, amelyet a hegesztő tápegység elektromossága kelt.Az ívalapú hegesztést ívhegesztésnek nevezik.
A darabok összeolvadása kizárólag az ív által termelt hő alapján történhet, így a hegesztési darabok összeolvadnak.Ez a módszer például AWI hegesztésnél használható.
Általában azonban a töltőfémet beleolvasztják a hegesztési varratba, vagy hegesztik, akár huzaladagoló segítségével a hegesztőpisztolyon keresztül (MIG/MAG hegesztés), akár kézi adagolású hegesztőelektródával.Ebben az esetben a töltőfém olvadáspontja megközelítőleg megegyezik a hegesztett anyag olvadáspontjával.
A hegesztés megkezdése előtt a hegesztési darabok széleit megfelelő hegesztőhoronnyá, például V hornyává alakítják.A hegesztés előrehaladtával az ív összeolvasztja a horony és a töltőanyag széleit, olvadt hegesztési medencét hozva létre.
Ahhoz, hogy a varrat tartós legyen, az olvadt hegesztőmedencét óvni kell az oxigénnel és a környező levegő hatásaitól, például védőgázokkal vagy salakkal.A védőgázt a hegesztőpisztoly segítségével az olvadt hegesztőmedencébe vezetjük.A hegesztőelektródát olyan anyaggal is bevonják, amely védőgázt és salakot termel az olvadt hegesztőmedence felett.
A leggyakrabban hegesztett anyagok a fémek, például az alumínium, a lágyacél és a rozsdamentes acél.Ezenkívül a műanyagok hegeszthetők.A műanyaghegesztésnél a hőforrás forró levegő vagy elektromos ellenállás.
HEGESZTÉSI ÍV
A hegesztéshez szükséges hegesztési ív a hegesztő elektróda és a varratdarab között fellépő elektromosság.Az ív akkor jön létre, ha kellően nagy feszültségimpulzus keletkezik a darabok között.A TIG hegesztésnél ez kioldógyújtással, vagy a hegesztett anyag hegesztőelektródával való ütközésével (ütőgyújtás) valósítható meg.
Így a feszültség villámcsapásként kisül, lehetővé téve az elektromos áram átáramlását a légrésen, ami több ezer Celsius fokos, maximum 10 000 ⁰ C fokos (18 000 Fahrenheit fokos) ívet hoz létre.A hegesztő elektródán keresztül folyamatos áram jön létre a hegesztő tápegységtől a munkadarabig, ezért a munkadarabot a hegesztőgépben földelőkábellel földelni kell a hegesztés megkezdése előtt.
MIG/MAG hegesztésnél az ív akkor jön létre, ha a töltőanyag a munkadarab felületét érinti és rövidzárlat keletkezik.Ekkor a hatékony rövidzárlati áram megolvasztja a töltőhuzal végét, és hegesztőív jön létre.A sima és tartós hegesztés érdekében a hegesztési ívnek stabilnak kell lennie.Ezért a MIG/MAG hegesztésnél fontos, hogy a hegesztési anyagokhoz és azok vastagságához megfelelő hegesztési feszültséget és huzalelőtolást alkalmazzanak.
Ezenkívül a hegesztő munkatechnikája befolyásolja az ív simaságát, és ezt követően a varrat minőségét.A hegesztő elektróda horonytól való távolsága és a hegesztőpisztoly állandó sebessége fontos a sikeres hegesztéshez.A megfelelő feszültség és huzalelőtolási sebesség felmérése fontos része a hegesztő kompetenciájának.
A modern hegesztőgépek azonban számos olyan funkcióval rendelkeznek, amelyek megkönnyítik a hegesztő munkáját, mint például a korábban használt hegesztési beállítások mentése, vagy előre beállított szinergiagörbék használata, amelyek megkönnyítik a hegesztési paraméterek beállítását az adott feladathoz.
VÉDŐGÁZ HEGESZTÉSBEN
A védőgáz gyakran fontos szerepet játszik a hegesztés termelékenységében és minőségében.Ahogy a neve is sugallja, a védőgáz megvédi a megszilárdult olvadt varratot az oxigénnel, valamint a levegőben lévő szennyeződésektől és nedvességtől, ami gyengítheti a varrat korróziótűrő képességét, porózus eredményt eredményezhet, és a varrat tartósságát a varrat megváltoztatásával. az ízület geometriai jellemzői.A védőgáz a hegesztőpisztolyt is lehűti.A leggyakoribb védőgáz-komponensek az argon, a hélium, a szén-dioxid és az oxigén.
A védőgáz lehet inert vagy aktív.Az inert gáz egyáltalán nem reagál az olvadt hegesztéssel, míg az aktív gáz részt vesz a hegesztési folyamatban az ív stabilizálásával és az anyag zökkenőmentes átvitelének biztosításával.Az inert gázt a MIG hegesztésben (fémíves inert gázhegesztés), míg az aktív gázt a MAG hegesztésben (fémíves aktív gázhegesztés) használják.
Az inert gázra példa az argon, amely nem reagál az olvadt hegesztéssel.Ez a leggyakrabban használt védőgáz a TIG hegesztésben.A szén-dioxid és az oxigén azonban reagál az olvadt hegesztéssel, akárcsak a szén-dioxid és az argon keveréke.
A hélium (He) szintén inert védőgáz.Hélium és hélium-argon keverékeket használnak a TIG és MIG hegesztésben.A hélium jobb oldalirányú behatolást és nagyobb hegesztési sebességet biztosít az argonhoz képest.
A szén-dioxid (CO2) és az oxigén (O2) aktív gázok, amelyeket úgynevezett oxigenizáló komponensként használnak az ív stabilizálására és az anyag zökkenőmentes átvitelének biztosítására a MAG hegesztésnél.Ezen gázkomponensek arányát a védőgázban az acél típusa határozza meg.
NORMÁK ÉS SZABVÁNYOK A HEGESZTÉSBEN
Számos nemzetközi szabvány és szabvány vonatkozik a hegesztési folyamatokra, valamint a hegesztőgépek és kellékek szerkezetére és jellemzőire.Meghatározásokat, utasításokat és korlátozásokat tartalmaznak az eljárásokra és a gépszerkezetekre vonatkozóan a folyamatok és gépek biztonságának növelése és a termékek minőségének biztosítása érdekében.
Például az ívhegesztőgépekre vonatkozó általános szabvány az IEC 60974-1, míg a műszaki szállítási feltételeket és a termékformákat, méreteket, tűréseket és címkéket az SFS-EN 759 szabvány tartalmazza.
BIZTONSÁG A HEGESZTÉSBEN
A hegesztéshez több kockázati tényező is kapcsolódik.Az ív rendkívül erős fényt és ultraibolya sugárzást bocsát ki, ami károsíthatja a szemet.Az olvadt fém fröccsenése és szikrája megégetheti a bőrt és tűzveszélyt okozhat, a hegesztés során keletkező gőzök pedig belélegezve veszélyesek lehetnek.
Ezek a veszélyek azonban elkerülhetők a rájuk való felkészüléssel és a megfelelő védőfelszerelés használatával.
A tűzveszély elleni védelem a hegesztési hely környezetének előzetes ellenőrzésével és a gyúlékony anyagok a helyszín közeléből történő eltávolításával valósítható meg.Ezen túlmenően, a tűzoltó eszközöknek azonnal rendelkezésre kell állniuk.Kívülállók nem léphetnek be a veszélyzónába.
A szemet, a fület és a bőrt megfelelő védőfelszereléssel kell védeni.A tompított képernyővel ellátott hegesztőmaszk védi a szemet, a hajat és a fület.A bőr hegesztőkesztyűk és az erős, nem gyúlékony hegesztőruha védi a karokat és a testet a szikráktól és a hőtől.
A hegesztési füst elkerülhető megfelelő szellőztetéssel a munkaterületen.
HEGESZTÉSI MÓDSZEREK
A hegesztési módszerek osztályozhatók a hegesztési hő előállításánál alkalmazott módszer és a töltőanyag hegesztési varratba való adagolása szerint.Az alkalmazott hegesztési módot a hegesztendő anyagok és az anyagvastagság, a szükséges gyártási hatékonyság, valamint a varrat kívánt vizuális minősége alapján választják ki.
A leggyakrabban használt hegesztési módszerek a MIG/MAG hegesztés, AWI hegesztés és a pálcás (kézi fémíves) hegesztés.A legrégebbi, legismertebb és még mindig meglehetősen elterjedt eljárás az MMA kézi fémívhegesztés, amelyet gyakran alkalmaznak a jó elérhetőséget igénylő szerelési munkahelyeken és kültéri helyszíneken.
A lassabb AWI hegesztési módszer rendkívül finom hegesztési eredményeket tesz lehetővé, ezért olyan hegesztéseknél alkalmazzák, amelyek láthatóak vagy különleges pontosságot igényelnek.
A MIG/MAG hegesztés egy sokoldalú hegesztési eljárás, melynél a töltőanyagot nem kell külön adagolni az olvadt varratba.Ehelyett a huzal a védőgázzal körülvett hegesztőpisztolyon keresztül egyenesen az olvadt varratba fut.
Vannak más speciális igényeknek megfelelő hegesztési módszerek is, mint például a lézer-, plazma-, pont-, merülőív-, ultrahang- és dörzshegesztés.
Feladás időpontja: 2022. március 12